Egy kozmikus méretű paradoxon: a nő azt akarja, hogy férje biztonságot nyújtson a számára A férj azt akarja, hogy felesége támogatást nyújtson számára. A nő úgy érzi, hogy csak akkor képes támogatást adni férjének, ha az biztonságot ad neki. A férfi pedig meg van győződve arról, hogy csak akkor képes biztonságot adni neki, ha az támogatja. Mindketten a másikra várnak, hogy az elkezdje a folyamatot.
Ezek a programok a férfi és a nő tudatalatti elméjébe vésődtek. A valóságban azonban senki nem képes egy nőnek teljes biztonságot adni. A nő elméjében nem létezik olyan férfi, aki ténylegesen teljesíteni tudná minden kivetítését. A nőnek saját magában és lelkében kell megtalálnia a biztonságát.
És hogy teljes legyen a paradoxon? Nincs olyan nő, aki eléggé képes egy férfit dicsérni és támogatni ahhoz, hogy meggyógyítsa sebeit, és megtestesítse az „ideális nőt”. Nincs olyan nő, aki egy férfinak annyi támogatást képes adni amennyit az szeretne. Neki is meg kell találnia a biztonságát saját magában és a lelkében.